Színekre Hangolva – Bevezetés a klinikai művészetterápiás munkába
A képzés célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek a képzőművészeti terápia klinikai alkalmazásának alapjaival sajátélményű és elméleti blokkokon keresztül.
Részletek
Hatrészes és Hatképes Történet Módszere és a Hétlépcsős elemzés
A képzés célja, hogy a résztvevők elsajátítsák a Mooli Lahad professzor által kifejlesztett Hatrészes Történet Módszerét (Six-Part Story Method, 6PSM) és a hozzá kapcsolódó Hétlépcsős elemzési keretet, valamint Pap Erika és Komáromi Erzsébet nevéhez köthető Hatképes Történet módszerét.
Részletek
MBT-A a gyakorlatban – Online képzés
A képzés célja, hogy a résztvevők felelevenítsék már meglévő ismereteiket a Mentalizáció Alapú Terápia serdülőkre adaptált változatáról (MBT-A), és gyakorlati eszközöket kapjanak a serdülőkkel, szüleikkel és családjaikkal végzett terápiás munkához.
Részletek
Gyermek Rorschach – Online képzés
A képzés célja, hogy a résztvevők megismerjék a Rorschach-teszt gyermek- és serdülőkori alkalmazásának sajátosságait.
Részletek
Mentalizáció-alapú terápia családokkal (MBT-F) – Személyes képzés
Az MBT-F (Mentalization-Based Treatment for Families) az Anna Freud Centre által kidolgozott, mentalizáció-alapú módszer, amely a család mentalizációs működésének erősítésén keresztül dolgozik a gyermekek és serdülők nehézségeivel.
Részletek
AI a pszichológusi gyakorlatban – Személyes képzés
AI a pszichológusi gyakorlatban személyes képzésünk célja, hogy a résztvevők rendszerezett fogalmi alapokat és azonnal használható gyakorlati készségeket szerezzenek a mesterséges intelligencia tudatos, biztonságos alkalmazásához.
Részletek
AI Literacy pszichológusoknak – Online képzés
A képzés célja, hogy a résztvevők magabiztos és jogszerű alapokat szerezzenek a mesterséges intelligencia mindennapi, pszichológusi használatához.
RészletekSzínekre Hangolva – Bevezetés a klinikai művészetterápiába
Képzési tematika
Tanfolyamkód: SE-SZTOK/2026.I./00245 (FAR: B/2025/001635)
Naptári félév: 2026.II. félév
Képzés típusa: Szabadon választható
Szervező: Az Egészséges Lelkű Ifjúságért Pro Juventa Alapítvány
Partner: Murmo Szakpszichológiai és Művészetterápiás Központ
Egyetem: Semmelweis Egyetem Szak- és Továbbképzési Központ
Állapot: Minősített program
Időpontok: 2026. október 3–4. (szombat, vasárnap), november 6. (péntek)
Időtartam: 3 nap, 18 tanfolyami óra
Helyszín: MURMO, Budapest, Győri út 2/c. II. em./3.
Akkreditációs pontérték: 36 pont
Részvételi díj: 90 000 Ft
Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 25.
Kapcsolattartó: Szabó Annamária
Jelentkezés: kepzes@murmo.hu
Célcsoport: Alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológusok, gyermek- és ifjúságpszichiáterek, klinikai szakpszichológusok, neuropszichológiai szakpszichológusok
A képzés célja
A képzés célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek a képzőművészeti terápia klinikai alkalmazásának alapjaival sajátélményű és elméleti blokkokon keresztül. A három napos program során a résztvevők betekintést nyernek a művészetterápiás eszközök diagnosztikus és terápiás felhasználásába, megtapasztalják a verbális és non-verbális modalitások ötvözésének lehetőségeit, és gyakorlati készségeket szereznek művészetterápiás csoportok vezetéséhez. A képzés után lehetőség lesz szupervíziós munkában résztvenni.
Előadások részletes tematikája
1. nap – 2026. október 3. (szombat)
1. előadás (9:30–11:00)
A csoport megalakulása, érkezés és ehhez kapcsolódó alkotási technikák
Előadók: Pap Erika – klinikai szakpszichológus, szimbólumterapeuta, MBT-A terapeuta, Komáromi Erzsébet Katalin – művészetterapeuta, iparművész
Tartalom:
A művészetterápiás csoport indítása sajátos dinamikával és terápiás lehetőségekkel bír. Az első alkalom kulcsfontosságú a biztonságos tér megteremtésében, a csoportkohézió megalapozásában és az alkotási folyamatba való bevezetésben.
Az előadás során megismerkedünk a csoportindítás módszertanával és az érkezéshez kapcsolódó technikákkal. A „Névjegykártya” technika lehetőséget ad a bemutatkozásra és az önkifejezésre, míg a „Honnan érkeztél, mit hoztál magaddal?” kérdés segíti a jelenlét tudatosítását. A foglalkozás sajátélményű formában zajlik, így a résztvevők megtapasztalhatják, hogyan hat az alkotási folyamat a csoportba való bekapcsolódásra.
2. előadás (11:30–13:00)
Művészetterápiás eszközök a klinikai diagnosztikában – sajátélmény
Tartalom:
A művészetterápiás alkotások diagnosztikus információkat hordoznak a kliens érzelmi állapotáról, kapcsolati mintáiról és kognitív szerveződéséről. A sajátélményű blokk során a résztvevők megtapasztalják, hogyan szolgáltatnak az alkotások adatokat a pszichés működésről.
A foglalkozás során kipróbáljuk a „Foltok” technikát, amely projektív eljárásként működik. Az előre elkészített vagy ragasztott foltok kiegészítése és értelmezése betekintést ad a percepciós mintákba és az asszociatív gondolkodásba. A reflexió fókuszában az alkotási folyamatban való elmélyülés élménye áll.
3. előadás (13:30–15:00)
Művészetterápiás eszközök a klinikai diagnosztikában – klinikai esettanulmány
Tartalom:
Az elméleti blokk során klinikai esetek elemzésén keresztül vizsgáljuk a művészetterápiás alkotások diagnosztikus értékét. Áttekintjük, hogyan jelennek meg az alkotásokban a szorongás, a depresszió, a traumatikus élmények és a kapcsolati nehézségek jelei.
A résztvevők megismerkednek az alkotások értelmezésének alapelveivel: a formai jegyek (vonalvezetés, térhasználat, színhasználat, nyomáserősség) és a tartalmi elemek (szimbólumok, figurák, narratívák) elemzésével. Hangsúlyozzuk az értelmezés kontextuális jellegét és a túlinterpretálás veszélyeit.
4. előadás (16:30–17:15)
A művészetterápiás folyamatoktól a művészetpszichoterápiáig
Tartalom:
A művészetterápia és a művészetpszichoterápia közötti különbség megértése alapvető a klinikai munka során. Az előadás áttekinti a kontinuumot, amely a foglalkoztató jellegű művészeti tevékenységtől a mély pszichoterápiás munkáig terjed.
Megvizsgáljuk, mikor és hogyan alkalmazható a művészetterápia önálló modalitásként, és mikor célszerű más terápiás megközelítésekkel kombinálni. Kitérünk a terápiás keret, a szetting és a terapeuta szerepének különbségeire a különböző alkalmazási formákban.
2. nap – 2026. október 4. (vasárnap)
5. előadás (9:30–11:00)
Komplex művészetterápiás eszközök a klinikai gyakorlatban – sajátélmény
Tartalom:
A komplex művészetterápiás megközelítés több érzékszervi csatornát és kifejezési formát integrál. A sajátélményű foglalkozás során a résztvevők megtapasztalják a „Közös kép, egyéni narráció” technikát, amelyben a csoportos alkotást egyéni történetmondás követi.
A technika lehetőséget ad a projektív folyamatok megfigyelésére, a csoportdinamika vizsgálatára és az egyéni narratívák kibontakozására. A reflexió során a csoport közösen fejezi be a mesét, modellezve ezzel a terápiás történetalkotás folyamatát.
A bemutatott technikák:
- Állapotkép és Önkép: A pillanatnyi érzelmi állapot és az énkép vizuális megjelenítése
- Gyöngyös technika: Kétszemélyes alkotási helyzet, amely a kapcsolati dinamikát tükrözi
- Kapcsolati háló: A szociális kapcsolatrendszer vizuális térképezése
- Szabad rajz: Strukturálatlan alkotási lehetőség az egyéni témák kibontására
- Ellentétek harca: Csapatban történő művészeti játék.
6. előadás (12:00–13:30)
A verbális és non-verbális terápiás eszközök ötvözésének lehetőségei és kihívásai
Tartalom:
A művészetterápia különleges ereje abban rejlik, hogy hidat képez a non-verbális kifejezés és a verbális feldolgozás között. Az előadás során megvizsgáljuk, hogyan szolgálja az alkotás a szavakba nem önthető élmények kifejezését, és hogyan segíti a verbális reflexió az integráció folyamatát.
Áttekintjük a kétféle modalitás integrációjának kihívásait: mikor érdemes verbalizálni, mikor fontos megőrizni a csend terét, hogyan kerüljük el a túlértelmezést, és hogyan támogatjuk a kliens saját jelentésalkotását. Különös figyelmet fordítunk a reflexiós formák variálására a csoporthelyzettől és egyéni terápiás folyamattól függően.
7. előadás (14:00–14:45)
Játék – üzenetek vizuális megfogalmazása – megbeszélés
Tartalom:
A játékos elemek integrálása a művészetterápiába fokozza a spontaneitást és csökkenti a teljesítményszorongást. Az előadás során kipróbáljuk az „Ellentétek harca” és a „Vágykép készítés” technikákat.
Az „Ellentétek harca” technika lehetőséget ad a belső konfliktusok externalizálására és vizuális megjelenítésére. A „Vágykép” alkotása a jövőorientált, erőforrás-fókuszú munka eszköze. A reflexió során megvizsgáljuk, mit üzen a kép az alkotónak, milyen hangulatot kelt a csoportban, és hogyan kapcsolódik a jelenhez.
8. előadás (15:00–16:30)
Művészetterápiás csoportok felépítése az elméletben és a gyakorlatban
Tartalom:
A művészetterápiás csoport tervezése és vezetése speciális kompetenciákat igényel. Az előadás során áttekintjük a csoportstruktúra kialakításának szempontjait: a csoportméret, a nyitott vagy zárt forma, az ülések gyakorisága és időtartama, valamint a tematikus vagy szabad strukturáltság kérdéseit.
A két intenzív sajátélményű nap zárása során a „Terítés” technikával dolgozzuk fel a képzés élményeit. A reflexió fókusza: „Ki mit visz el magával?”
3. nap – 2026. november 6. (péntek)
9. előadás (16:45–18:45)
Esetmegbeszélés és zárás
Tartalom:
A záró blokk során a résztvevők bemutatják azokat a kérdéseket, tapasztalatokat és eseteket, amelyek a képzésen megismert módszertanok saját klinikai gyakorlatukban történő alkalmazása során felmerültek. Ez a szupervíziós jellegű megbeszélés lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők visszajelzést kapjanak a képzésvezetőktől és a csoporttársaktól egyaránt.
A megbeszélés fókuszában a következő kérdések állnak: Milyen technikákat próbáltak ki a résztvevők a két képzési alkalom között? Milyen nehézségekbe ütköztek az alkalmazás során? Hogyan reagáltak a kliensek az új módszerekre? Milyen adaptációkra volt szükség az adott klinikai populáció vagy szetting sajátosságaihoz igazodva?
A közös reflexió során megvizsgáljuk a sikeres intervenciókat és a kihívást jelentő helyzeteket, és együtt gondolkodunk a lehetséges megoldásokról. A csoportos esetmegbeszélés modellezi azt a kollegiális támogatási formát, amely a művészetterápiás munka hosszú távú fenntartásához elengedhetetlen.
A képzés lezárásaként a „Terítés” technikával dolgozzuk fel a három nap élményeit. A résztvevők vizuálisan és verbálisan megfogalmazzák, mit visznek el magukkal a képzésről: milyen új ismereteket, technikákat, szemléletbeli változásokat, és milyen kérdéseket szeretnének a jövőben tovább explorálni.
Hatrészes és Hatképes Történet Módszere
Tanfolyamkód: Akkreditáció folyamatban
Naptári félév: 2027.I. félév
Képzés típusa: Szabadon választható
Szervező: Az Egészséges Lelkű Ifjúságért Pro Juventa Alapítvány
Partner: Murmo Szakpszichológiai és Művészetterápiás Központ
Egyetem: Semmelweis Egyetem Szak- és Továbbképzési Központ
Állapot: Akkreditáció folyamatban
Időpontok: 2027. március – 2 képzési nap, 2027. április – 2 képzési nap
Időtartam: 4 nap, 32 tanfolyami óra
Helyszín: MURMO, Budapest, Győri út 2/c. II. em./3.
Akkreditációs pontérték: Akkreditáció folyamatban
Részvételi díj: 130 000 Ft
Jelentkezési határidő: 2027. február 1.
Kapcsolattartó: Szabó Annamária
Jelentkezés: kepzes@murmo.hu
Célcsoport: Alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológusok, gyermek- és ifjúságpszichiáterek, klinikai addiktológiai szakpszichológusok, klinikai szakpszichológusok, pszichológusok.
A képzés célja
A képzés célja, hogy a résztvevők elsajátítsák a Mooli Lahad professzor által kifejlesztett Hatrészes Történet Módszerét (Six-Part Story Method, 6PSM) és a hozzá kapcsolódó Hétlépcsős elemzési keretet, valamint Pap Erika és Komáromi Erzsébet nevéhez köthető Hatképes Történet módszerét. A módszer eredetileg a stresszkezelési stratégiák és a reziliencia felmérésére szolgált, azonban mára széles körben alkalmazott eszközzé vált a klinikai diagnosztikában, a terápiás munkában és a traumafeldolgozásban egyaránt. A négy napos képzés során a résztvevők sajátélményű és elméleti blokkokon keresztül megtanulják a módszer egyéni és csoportos alkalmazását, megismerkednek a BASIC Ph reziliencia-modellel, és készségeket szereznek a gyermekpszichiátriai és a klinikai munkában való felhasználáshoz is.Előadások részletes tematikája
1. nap – 2027. március, pontos időpont egyeztetés alatt
1. előadás (9:30–11:00)
A Hatrészes Történet (6PSM) módszere az egyéni alkalmazásban – sajátélmény blokk Előadók: Pap Erika – klinikai szakpszichológus, szimbólumterapeuta, MBT terapeuta és: Komáromi Erzsébet Katalin – művészetterapeuta, iparművész Tartalom: A sajátélményű blokk során a résztvevők maguk is átélik a Hatrépes Történet alkotásának folyamatát. A módszer standard instrukcióit követve mindenki létrehozza saját hat részből álló történetét, rajzos formában. A sajátélmény után közös reflexióra kerül sor, ahol a résztvevők megoszthatják élményeiket az alkotási folyamatról. A hangsúly nem az értelmezésen, hanem a módszer megtapasztalásán és a személyes rezonanciák megfigyelésén van.2. előadás (11:30–13:00)
Bevezetés a Hatrészes Történet Módszerébe – előadás Tartalom: A Hatképes Történet Módszerét (Six-Part Story Method, 6PSM) Mooli Lahad izraeli pszichológus fejlesztette ki az 1980-as években, eredetileg a stresszhelyzetekkel való megküzdés vizsgálatára. A módszer Marie-Louise von Franz jungiánus analitikus meseértelmezési munkáján alapul, aki a mesék és álmok hat archetipikus elemét azonosította. A módszer lényege, hogy a kliens egy új, fiktív történetet alkot hat strukturált elem mentén: főszereplő (nem feltétlenül ember), feladat vagy küldetés, segítő tényezők, akadályok, fordulópont és befejezés. Az alkotás során a kliens tudattalan mintázatai, megküzdési stratégiái és világhoz való viszonya metaforikus formában jelennek meg. Az előadás során áttekintjük a módszer történeti hátterét, elméleti alapjait és a klinikai alkalmazás kereteit. Megvizsgáljuk, miben különbözik a 6PSM más projektív eljárásoktól, és hogyan illeszkedik a narratív terápiás megközelítésekhez.3. előadás (13:30–15:00)
A Hatrészes Történet egyéni alkalmazási lehetőségének módszertana a klinikai diagnosztikában és terápiás csoportokban – sajátélmény blokk Tartalom: A sajátélményű blokk folytatásaként a résztvevők megismerkednek a Hatrészes Történet képzőművészeti alkalmazásának sajátosságaival. A módszer nemcsak rajzos, hanem festett, kollázs vagy vegyes technikájú formában is megvalósítható. Az előadás során megvizsgáljuk, hogyan befolyásolja az alkotás médiumának megválasztása a történet kibontakozását és a projektív tartalmakat. A képzőművészeti megközelítés lehetőséget ad a preverbiális élmények és a szavakba nehezen önthető tartalmak megjelenítésére. A résztvevők kipróbálják a módszer különböző vizuális variációit, és közös megbeszélésen reflektálnak a technikák közötti különbségekre.4. előadás (15:15–16:45)
Eszközök és módszertani igények Tartalom: Az előadás során áttekintjük a módszer technikai feltételeit: a papírméretek és -típusok, a rajzeszközök (ceruzák, kréták, festékek) kiválasztásának szempontjait. Megvizsgáljuk a szetting kialakításának kérdéseit: hogyan alakítsunk ki biztonságos alkotói teret, milyen instrukciók segítik a kliens bevonódását, és hogyan kezeljük a technikai elakadásokat. Kitérünk a dokumentálás módszereire is: a történetek és alkotások rögzítése, az audiofelvételek készítése és transzkripciója. A résztvevők gyakorlati tippeket kapnak a módszer saját munkakörnyezetükben való bevezetéséhez.2. nap – 2027. március, pontos időpont egyeztetés alatt
5. előadás (9:30–11:00)
A Hatképes Történet csoportos alkalmazásának képzőművészet terápiás lehetőségei – sajátélmény Előadók: Pap Erika – klinikai szakpszichológus, szimbólumterapeuta, MBT terapeuta és: Komáromi Erzsébet Katalin – művészetterapeuta, iparművész Tartalom: A csoportos alkalmazás sajátos dinamikát és terápiás lehetőségeket kínál. A sajátélményű blokk során a résztvevők megtapasztalják, hogyan működik a Hatképes Történet csoportban: a párhuzamos alkotás, a közös reflexió és a történetek megosztásának folyamatát. A csoportos szettingben a módszer nemcsak egyéni diagnosztikus és terápiás eszközként működik, hanem a csoportdinamika és az interperszonális mintázatok feltárására is alkalmas. A résztvevők megfigyelhetik, hogyan rezonálnak egymás történetei, milyen kollektív témák jelennek meg, és hogyan hat a csoport jelenléte az alkotási folyamatra.6. előadás (11:30–13:00)
A Hatképes Történet csoportos alkalmazásának képzőművészet terápiás lehetőségei – sajátélmény (folytatás) Tartalom: A sajátélményű blokk második részében a csoportos Hatképes Történet reflexiós fázisára és a terápiás feldolgozás módszereire fókuszálunk. A résztvevők megismerkednek a történetek csoportos megosztásának és közös értelmezésének technikáival. Megvizsgáljuk, hogyan facilitálható a csoportos reflexió úgy, hogy az alkotó megtartsa az értelmezés feletti kontrollt, miközben a csoport visszajelzései gazdagítják a megértést. Kitérünk a terapeuta szerepére: hogyan egyensúlyozzon a facilitátor a támogató jelenlét és a túlzott beavatkozás elkerülése között.7. előadás (14:00–15:30)
A színházterápia és a pszichodráma hatótényezői a módszer alkalmazása során Tartalom: A Hatképes Történet Módszere természetes módon kapcsolódik a drámaterápiás és pszichodrámai megközelítésekhez. A történet nemcsak vizuális, hanem dramatikus formában is feldolgozható: a karakterek megszólaltatása, a jelenetek eljátszása és a szerepcsere mind mélyíthetik a terápiás hatást. Az előadás során áttekintjük a drámaterápia és pszichodráma alapfogalmait, és megvizsgáljuk, hogyan integrálhatók ezek a módszerek a Hatképes Történet munkába. A dramatikus megtestesítés (embodiment), a távolítás (distancing) és a szerepjáték (role-play) technikái mind alkalmazhatók a történetek feldolgozásában.8. előadás (15:45–17:15)
BASIC Ph – a reziliencia és coping multi-modális modellje Tartalom: A BASIC Ph modellt Mooli Lahad és Ofra Ayalon fejlesztette ki a reziliencia és a megküzdési stratégiák integratív megértésére. A modell hat megküzdési csatornát azonosít: Belief (hit, értékek), Affect (érzelmek), Social (társas támogatás), Imagination (képzelet), Cognition (megismerés, gondolkodás) és Physical (testi, fiziológiai). A modell alapgondolata, hogy minden ember rendelkezik belső erőforrásokkal, amelyek stresszhelyzetben mozgósíthatók. A Hatképes Történet egyik diagnosztikus értéke, hogy a történetben megjelenő elemek alapján azonosíthatók a kliens preferált megküzdési csatornái. Az előadás során megismerkedünk a BASIC Ph modell elméleti hátterével, kutatási evidenciáival és a klinikai alkalmazás lehetőségeivel.3. nap – 2027. április, pontos időpont egyeztetés alatt
9. előadás (9:30–11:00)
Történetmesélés és gyógyító meseterápia – módszertanok ötvözésének lehetőségei és kihívásai Előadók: Pap Erika – klinikai szakpszichológus, szimbólumterapeuta, MBT terapeuta és: Komáromi Erzsébet Katalin – művészetterapeuta, iparművész Tartalom: A Hatképes Történet Módszere és a gyógyító meseterápia egyaránt a narratív megközelítésekből táplálkozik, de eltérő fókusszal működik. Míg a meseterápia gyakran meglévő történetekkel dolgozik, a 6PSM új, egyedi történet alkotására épül. Az előadás során megvizsgáljuk, hogyan kombinálhatók ezek a módszerek a klinikai gyakorlatban. Mikor érdemes meglévő meséket használni, és mikor célszerűbb az egyéni történetalkotás? Hogyan segíthetik egymást a módszerek a terápiás folyamatban? Kitérünk a biblioterápia és a narratív terápia kapcsolódási pontjaira is.10. előadás (11:30–13:00)
A Hétlépcsős elemzés elméleti keretei és gyakorlati jelentősége Tartalom: A Hétlépcsős elemzés strukturált keretet ad a Hatképes Történet értelmezéséhez. Az elemzés lépései a következők: (1) a főszereplő jellemzése, (2) a környezet és kontextus vizsgálata, (3) a feladat/küldetés természete, (4) a segítő tényezők azonosítása, (5) az akadályok feltárása, (6) a fordulópont és megküzdési stratégia elemzése, (7) a befejezés és kimenetel értékelése. Az előadás során részletesen áttekintjük az egyes lépéseket és az értelmezés szempontjait. Megvizsgáljuk, hogyan tükröződnek a történetben a kliens megküzdési mintázatai, kapcsolati sémái és világképe. Kitérünk az értelmezés buktatóira és a túlinterpretálás elkerülésének módjaira is.11. előadás (14:00–15:30)
Klinikai esetelemzés videó demonstrációval Tartalom: Az elméleti ismeretek elmélyítése érdekében videófelvételeken keresztül tanulmányozzuk a Hatképes Történet Módszerének klinikai alkalmazását. A bemutatott esetek különböző korosztályokat és diagnosztikus kérdéseket reprezentálnak. A videóelemzés során a résztvevők megfigyelhetik a terapeuta instrukciós stílusát, a kliens alkotási folyamatát és a reflexiós fázis dinamikáját. Közös megbeszélés keretében elemezzük a látottakat, és összevetjük a különböző esetekben megjelenő mintázatokat.12. előadás (16:00–17:30)
A Hatképes Történet módszertana a gyermekpszichiátriai rehabilitációban Tartalom: A gyermekpszichiátriai munka sajátos kihívásokat és lehetőségeket jelent a Hatképes Történet alkalmazásában. A módszer különösen alkalmas lehet olyan esetekben, ahol a verbális kifejezőkészség korlátozott, vagy ahol a direkt megközelítés ellenállást vált ki. Az előadás során megvizsgáljuk a módszer alkalmazási lehetőségeit különböző gyermekpszichiátriai populációknál: szorongásos és hangulatzavarok, viselkedési problémák, traumatizáció, fejlődési zavarok esetén. Kitérünk a fejlődési szint figyelembevételének szempontjaira és a szülők bevonásának kérdéseire.4. nap – 2027. április, pontos időpont egyeztetés alatt
13. előadás (9:30–11:00)
Gyakorlatok és esettanulmányok a Hatképes Történet és a Hétlépcsős elemzés alkalmazására I. Előadók: Pap Erika – klinikai szakpszichológus, szimbólumterapeuta, MBT terapeuta és: Komáromi Erzsébet Katalin – művészetterapeuta, iparművész Tartalom: A záró napon a résztvevők gyakorlati alkalmazási készségeiket mélyítik esettanulmányok elemzésén keresztül. Az első blokkban írott történeteket és az azokhoz tartozó rajzokat elemzünk közösen, alkalmazva a Hétlépcsős elemzés keretét. A kis csoportos munka során a résztvevők önállóan értelmeznek eseteket, majd közös megbeszélésen ütköztetik elemzéseiket. Ez a folyamat segít fejleszteni az értelmezési készségeket és tudatosítani a szubjektív torzítások lehetőségét.14. előadás (11:30–13:00)
Gyakorlatok és esettanulmányok a Hatképes Történet és a Hétlépcsős elemzés alkalmazására II. Tartalom: A második gyakorlati blokkban a hangsúly a képzőművészeti alkotások elemzésén van. Megvizsgáljuk, milyen többletinformációt hordoznak a vizuális elemek: a színhasználat, a térkitöltés, a figurák ábrázolása, a vonalvezetés. A résztvevők gyakorolják a verbális (történet) és vizuális (rajz) tartalmak integrált értelmezését. Megvizsgáljuk, mit tegyünk, ha a kettő ellentmond egymásnak, és hogyan használjuk ezt az inkongruenciát a terápiás munkában.15. előadás (14:00–15:30)
A módszer adaptálása különböző terápiás helyzetekben: gyerekektől felnőttekig Tartalom: A Hatképes Történet Módszere rugalmasan adaptálható különböző korosztályokhoz és klinikai populációkhoz. Az előadás során áttekintjük az adaptáció szempontjait és a szükséges módosításokat. Gyermekeknél az instrukciók egyszerűsítése, a játékos elemek bevonása és a szülő jelenlétének kérdése merül fel. Serdülőknél az autonómia tisztelete és az ellenállás kezelése a fókusz. Felnőtteknél a módszer kombinálható verbális terápiás technikákkal. Idős klienseknél a reminiszcencia-terápiával való kapcsolódási pontok relevánsak.16. előadás (16:00–17:30)
A képzés összegzése és a további szakmai fejlődés lehetőségei Tartalom: A záró blokk során a résztvevők bemutatják azokat a kérdéseket, tapasztalatokat és eseteket, amelyek a képzésen megismert módszertanok saját klinikai gyakorlatukban történő alkalmazása során felmerültek. A szupervíziós jellegű megbeszélés lehetőséget ad a visszajelzésre és a közös gondolkodásra. Összefoglaljuk a képzés során elsajátított ismereteket és készségeket, és áttekintjük a további szakmai fejlődés lehetőségeit: haladó képzések, szupervíziós csoportok, szakmai közösségek. A résztvevők irodalomjegyzéket és gyakorlati útmutatót kapnak a módszer önálló alkalmazásához.A képzés módszertana
A képzés sajátélményű foglalkozások, elméleti előadások, videóelemzések, esettanulmányok és kiscsoportos gyakorlatok kombinációjával zajlik. A sajátélményű blokkok lehetőséget adnak a módszer személyes megtapasztalására, ami elengedhetetlen a hiteles terápiás alkalmazáshoz. Az elméleti blokkok a kutatási evidenciákat és a klinikai alkalmazás kereteit dolgozzák fel.MBT-A a gyakorlatban
Tanfolyamkód: SE-SZTOK/2026.I./00247 (FAR: B/2025/001635)
Naptári félév: 2026.II. félév
Képzés típusa: Szabadon választható – Távoktatás
Szervező: Az Egészséges Lelkű Ifjúságért Pro Juventa Alapítvány
Partner: Murmo Szakpszichológiai és Művészetterápiás Központ
Egyetem: Semmelweis Egyetem Szak- és Továbbképzési Központ
Állapot: Minősített program
Időpont: 2026. november 4. (szerda)
Időtartam: 1 nap, 8 tanfolyami óra
Helyszín: MURMO, Budapest, Győri út 2/c. II. em./3.
Akkreditációs pontérték: 16 pont
Részvételi díj: 55 000 Ft
Jelentkezési határidő: 2026. október 1.
Kapcsolattartó: Szabó Annamária
Jelentkezés: kepzes@murmo.hu
Előadók:
Susenka Eszter – klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta-jelölt, MBT terapeuta
Pap Erika – klinikai szakpszichológus, szimbólumterapeuta, MBT-A terapeuta
Célcsoport: Alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológusok, klinikai szakpszichológusok, pszichoterapeuták
A képzés célja
A képzés célja, hogy a résztvevők felelevenítsék már meglévő ismereteiket a Mentalizáció Alapú Terápia serdülőkre adaptált változatáról (MBT-A), és gyakorlati eszközöket kapjanak a serdülőkkel, szüleikkel és családjaikkal végzett terápiás munkához. A nap során a résztvevők megismerkednek a mentalizáló szemlélet alapelveivel, a serdülőkori fejlődés sajátosságaival, valamint az episztemikus bizalom szerepével a terápiás kapcsolatban. A képzést ajánljuk olyan klinikumban dolgozó szakemberek számára is, akik ismerkedni szeretnének a módszertannal. A képzés után peer szupervíziós csoport és MBT-A terapeuta kiképző csoport indul. Az utóbbi az AFC szervezésében azoknak a kollégáknak, akik elvégezték a Murmo-MaMe szervezésében az alap MBT-A képzésünket. Ennek ütemezését és a létszám korlátot az AFC határozza meg.Előadások részletes tematikája
1. blokk – A mentalizáló hozzáállás elmélete és gyakorlata
1. blokk (9:00–10:30)
A mentalizáló hozzáállás elmélete és gyakorlata Előadó: Susenka Eszter Tartalom: A mentalizáció fogalma és fejlődése, mely során áttekintjük a mentalizáció történetének jelentősebb mérföldköveit, valamint szerepét a pszichopatológiákban. Rávilágítunk a mentalizáló terapeuta alapvető attitűdjeire, különös tekintettel a „nem-tudás” pozíciójára és a hiteles, érdeklődő kíváncsiságra. A résztvevők betekintést kapnak a pre-mentalizációs módokba, és eszközöket kapnak a mentalizáció helyreállítására a terápiás „itt és most”-ban. A foglalkozás interaktív jellegű, a résztvevők tapasztalataikkal, elakadásaikkal, kapcsolatos kérdésfelvetéseiken keresztül ültetjük át a mentalizációs hozzáállás kulcselemeit a gyakorlatba.2. blokk – A mentalizáció dimenziói, episztemikus bizalom kérdései a terápiás munkában
2. blokk (10:45–12:15)
A mentalizáció dimenziói, episztemikus bizalom kérdései a terápiás munkában Előadó: Susenka Eszter Tartalom: A mentalizáció négy fő dimenziója (automatikus vs. kontrollált, self vs. másik, kognitív vs. affektív, belső vs. külső) segít feltérképezni, hol akad el a páciens mentalizációs képessége. A terápiás munka egyik célja ezen egyensúlytalanságok azonosítása és korrekciója. Kiemelt figyelmet fordítunk az episztemikus bizalom koncepciójára: hogyan teremtjük meg azt a teret, ahol a kliens képes feladni ‘episztemikus izoláltságát’ és válhat nyitottá az új tudásra. Bemutatja a decentrálás jelenségét is, segítve a terapeutát abban, hogy felismerje a kliens mozgását az ágens ‘I’ (cselekvő én), a passzív ‘Me’, és a közös szándékot jelölő ‘We’ állapotok között. A gyakorlati részben elemezzük, hogyan vezet a dimenziók közötti rugalmatlanság pszichopatológiához, és hogyan tanulható újra a rugalmas gondolkodás.3. blokk – Kihívások és lehetőségek a mentalizáció alapú terápia során
3. blokk (13:15–14:45)
Kihívások és lehetőségek a mentalizáció alapú terápia során, serdülőkori sajátosságok a mentalizáció alapú terápiákban Előadó: Pap Erika Tartalom: A mentalizáció összeomlik stressz, intenzív érzelmek vagy a kötődési rendszer aktiválódása esetén – ez a premantalizáló módokba (pszichikus ekvivalencia, teleologikus mód, „mintha” mód) való visszaesést jelenti. A terapeuta feladata felismerni ezeket a pillanatokat és segíteni a pácienst a mentalizáció helyreállításában. A serdülőkor a mentalizáció szempontjából különösen sérülékeny időszak: az agy prefrontális területeinek átszerveződése, a fokozott érzelmi reaktivitás és az identitáskeresés mind kihívást jelentenek. Az MBT-A figyelembe veszi ezeket a fejlődési sajátosságokat, és a beavatkozásokat ennek megfelelően adaptálja. A serdülők terápiájában kiemelt jelentősége van az együttműködés kialakításának, a motiváció fenntartásának és a kortárskapcsolatok mentalizálásának. Az előadás során áttekintjük az MBT-A specifikus technikáit és a serdülőkkel való munkában bevált intervenciókat.4. blokk – Szülőkkel, családokkal való munka jellegzetességei
4. blokk (15:00–16:30)
Szülőkkel, családokkal való munka jellegzetességei az MBT-A terápiákban Előadó: Pap Erika Tartalom: Az MBT-A egyik alapelve, hogy a serdülő terápiája nem választható el a családi kontextustól. A szülők bevonása nemcsak a terápiás szövetség erősítését szolgálja, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a szülők saját mentalizációs kapacitását fejlesszük – ez pedig közvetlenül hat a serdülő mentális egészségére. A foglalkozás során megvizsgáljuk az MBT-F (Mentalization-Based Treatment for Families) alapelveit, a szülői stressz és a saját kötődési minták hatását a szülő-gyermek kapcsolatra, valamint azokat a technikákat, amelyek segítik a családtagok közötti mentalizáció helyreállítását. Kitérünk a konfliktuskezelésre, a határok mentalizálására és a családi narratívák átdolgozására is.A képzés módszertana
A képzés interaktív előadások, esetmegbeszélések és kiscsoportos gyakorlatok kombinációjával zajlik. A távoktatási forma lehetővé teszi az online részvételt, miközben a breakout room-ok biztosítják a személyes interakciót és a gyakorlati készségfejlesztést.Ajánlott háttérirodalom
Gyermek Rorschach teszt
Tanfolyamkód: SE-SZTOK/2026.I./00278 (FAR: B/2025/001635)
Naptári félév: 2026.II. félév
Képzés típusa: Szabadon választható – Távoktatás
Szervező: Az Egészséges Lelkű Ifjúságért Pro Juventa Alapítvány
Partner: Murmo Szakpszichológiai és Művészetterápiás Központ
Egyetem: Semmelweis Egyetem Szak- és Továbbképzési Központ
Állapot: Minősített program
Időpont: 2026. október 17. (szombat)
Időtartam: 1 nap, 8 tanfolyami óra
Helyszín: MURMO, Budapest, Győri út 2/c. II. em./3. (online részvételi lehetőséggel)
Akkreditációs pontérték: 16 pont
Részvételi díj: 50 000 Ft
Jelentkezési határidő: 2026. október 1.
Kapcsolattartó: Szabó Annamária
Jelentkezés: kepzes@murmo.hu
Célcsoport: Alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológusok, gyermek- és ifjúságpszichiáterek, igazságügyi klinikai pszichológusok, klinikai szakpszichológusok, pszichiáterek, pszichoterapeuták, pszichológusok.
A képzés célja
A képzés célja, hogy a résztvevők megismerjék a Rorschach-teszt gyermek- és serdülőkori alkalmazásának sajátosságait. A nap során áttekintjük a gyermekkori válaszadás fejlődési jellegzetességeit, a tesztfelvétel speciális szempontjait, valamint az értelmezés alapelveit. A résztvevők klinikai esetek elemzésén keresztül gyakorlati tapasztalatot szereznek a gyermek Rorschach diagnosztikus alkalmazásában. A képzés után lehetőség lesz szupervíziós munkában résztvenni.Előadások részletes tematikája
1. előadás – A gyermek Rorschach jellemzői
1. előadás (9:00–10:30)
A gyermek Rorschach jellemzői, a gyermekekkel, kamaszokkal való tesztfelvétel, értelmezés sajátosságai – normatív Rorschach-jegyek az egyes életkorokban, a gyermekek fejlődési sajátosságainak figyelembevételével Előadó: Horváth Diána – gyermek és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus Tartalom: A Rorschach-teszt gyermekeknél történő alkalmazása speciális megközelítést igényel, hiszen a gyermeki pszichés működés számos szempontból eltér a felnőttekétől. A gyermekek válaszai tükrözik kognitív fejlettségüket, érzelmi érésüket és a személyiségfejlődés aktuális állapotát. Az előadás során áttekintjük a gyermekkori Rorschach-válaszok normatív jellemzőit életkorok, az adott korosztályra normatívan jellemző fejlődési sajátosságok szerint. Megvizsgáljuk, hogyan változik a válaszok mennyisége, minősége, a lokalizáció, a formahasználat és a tartalmi kategóriák a fejlődés során. Az előadás során megvizsgáljuk a tesztfelvétel optimális körülményeit, a gyermekbarát instrukciók megfogalmazását, valamint a kikérdezési fázis speciális szempontjait.2. előadás – Gyermekek és kamaszok pszichodiagnosztikai értékelése
2. előadás (11:00–12:30)
Gyermekek és kamaszok pszichodiagnosztikai értékelése Rorschach teszttel – klinikai kérdések, pszichopatológiák, fejlődési elakadások Tartalom: A Rorschach-teszt a gyermek- és serdülőkori pszichodiagnosztika értékes eszköze, amely betekintést nyújt a személyiség strukturális és dinamikus aspektusaiba. A teszt különösen hasznos olyan esetekben, ahol a gyermek verbális kifejezőkészsége korlátozott, vagy ahol a tudatos önbeszámoló torzított lehet. Az előadás során áttekintjük, hogyan használható a Rorschach-teszt különböző klinikai kérdések megválaszolására: az érzelmi szabályozás, a gondolkodási folyamatok, az énfunkciók, a kapcsolati minták és a valósághoz való viszony feltárására. Megvizsgáljuk,milyen jegyek mutatják az életkori fejlődési feladatokban való elakadást, milyen konstellációk utalnak patológiás állapotokra.3. előadás – Az értelmezés alapelvei, klinikai esetismertetés
3. előadás (13:30–15:00)
Az értelmezés alapelvei, klinikai esetismertetés Tartalom: A gyermek Rorschach értelmezése integratív megközelítést igényel, amely figyelembe veszi a fejlődési normákat, a klinikai kontextust és az egyéni sajátosságokat. Az értelmezés során a kvantitatív mutatók mellett a kvalitatív elemzés is kiemelt szerepet kap. Az előadás során megismerkedünk az értelmezés lépéseivel: a strukturális összefoglalótól a tartalmi elemzésen át a szekvenciaelemzésig. Áttekintjük a legfontosabb mutatókat és klasztereket, valamint azok fejlődési vonatkozásait. Különös figyelmet fordítunk a patológiás jelzők és a fejlődési sajátosságok elkülönítésére, valamint a kulturális és szocioökonómiai tényezők figyelembevételére. Megvizsgáljuk a teszt helyét a komplex diagnosztikus folyamatban, más vizsgálati módszerekkel való kombinálásának lehetőségeit.4. előadás – Klinikai esetismertetés
4. előadás (15:15–16:45)
Klinikai esetismertetés Tartalom: A képzés záró blokkjában klinikai esetek részletes elemzésén keresztül integráljuk a nap során elsajátított ismereteket. A bemutatott esetek különböző korcsoportokat és diagnosztikus kérdéseket reprezentálnak: szorongásos zavarok, hangulatzavarok, viselkedési problémák, fejlődési zavarok és traumatizáció. Az esetismertetések során követjük a diagnosztikus folyamat teljes ívét: a beutalási kérdéstől a tesztfelvételen és kódoláson át az értelmezésig és a klinikai következtetésekig. A résztvevők lehetőséget kapnak saját értelmezési hipotéziseik megfogalmazására és megvitatására, ezáltal elmélyítve a gyakorlati alkalmazás készségeit.A képzés módszertana
A képzés elméleti előadások, esetbemutatások és interaktív megbeszélések kombinációjával zajlik. A résztvevők valós Rorschach-protokollok elemzésén keresztül sajátítják el a gyermekkori értelmezés specifikus szempontjait. Az online részvételi lehetőség biztosítja a távoktatás kereteit, miközben az interaktív elemek lehetővé teszik az aktív tanulást.Ajánlott háttérirodalom
Angol nyelvű alapművek:
Exner, J. E., & Weiner, I. B. (1995). The Rorschach: A Comprehensive System. Volume 3: Assessment of Children and Adolescents (2nd ed.). John Wiley & Sons. Meyer, G. J., Viglione, D. J., Mihura, J. L., Erard, R. E., & Erdberg, P. (2011). Rorschach Performance Assessment System: Administration, Coding, Interpretation, and Technical Manual. Rorschach Performance Assessment System, LLC. Tibon-Czopp, S., & Weiner, I. B. (2016). Rorschach Assessment of Adolescents: Theory, Research, and Practice. Springer. Weiner, I. B. (2003). Principles of Rorschach Interpretation (2nd ed.). Lawrence Erlbaum Associates.Magyar nyelvű alapművek:
Mérei, F. (2002). A Rorschach-próba. Medicina Könyvkiadó. Szakács, F., & Kulcsár, Zs. (2001). Személyiségpszichológia. Tankönyvkiadó.Mentalizáció-alapú terápia családokkal (MBT-F)
Képzési tematika
Tanfolyamkód: SE-SZTOK/2026.II./00230 (FAR: B/2025/001635)
Naptári félév: 2027. I. félév
Képzés típusa: Szabadon választható – Távoktatás
Szervező: Az Egészséges Lelkű Ifjúságért Pro Juventa Alapítvány
Partner: Murmo Szakpszichológiai és Művészetterápiás Központ, AFC – London, MaME – Pécs
Egyetem: Semmelweis Egyetem Szak- és Továbbképzési Központ
Állapot: Minősített program
Időpont: 2027. 02. 05- 17.
Időtartam: 3 nap
Helyszín: MURMO, Budapest, Győri út 2/c. II. em./3. (online részvételi lehetőséggel)
Akkreditációs pontérték: folyamatban
Részvételi díj: 425 000 Ft
Jelentkezési határidő: 2026. december 1.
Kapcsolattartó: Szabó Annamária
Információ: kepzes@murmo.hu
Jelentkezés: jelentkezési űrlap
A képzésről
Az MBT-F (Mentalization-Based Treatment for Families) az Anna Freud Centre által kidolgozott, mentalizáció-alapú módszer, amely a család mentalizációs működésének erősítésén keresztül dolgozik a gyermekek és serdülők nehézségeivel. A mentalizáción alapuló kezelések elsősorban célzott terápiás megközelítések, amely olyan egyénekkel, családokkal dolgoznak, akik számos mentális nehézséggel küzdenek. Ilyenek a kapcsolati nehézségek, érzelemszabályozási zavarok, impulzivitás és önsértés, amihez gyakran öngyilkossági gondolatok és késztetések is társulnak. A háromnapos alapképzés az elméleti alapoktól a klinikai gyakorlati alkalmazásig vezeti végig a résztvevőket online prekurzus elvégzése után.
Kinek szól ez a képzés?
Ez a képzés a gyermekek és a családok mentális egészségével foglalkozó szakemberek számára szól, a gyermekpszichoterápia, a pszichológia, a művészetterápiák, a családterápia, a tanácsadás, a pszichiátria, a mentálhigiénés lelkigondozás és a szociális munka területén végzett szakemberek számára.
A jelentkezőknek rendelkezniük kell gyermekekkel kapcsolatos terápiás tapasztalattal.
A képzés kötelező előfeltétele: A résztvevőknek a képzés előtt be kell fejezniük a prekurzust. Az online kurzus felöleli alapvető elméleteket. Az online tréninget 1 hónappal a személyes képzési napok előtt nyitja meg az AFC, és 1 éven át elérhető marad. A felület fordítását magyar nyelvre biztosítjuk.
Kívánatos feltétel: Személyes pszichoterápiás sajátélmény.
Elméleti rész: A képzés egy alapozó online kurzusból és 3 teljes napból áll.
Szupervízió: Az elméleti oktatás után az AFC London vezetésével online-szupervízió zajlik, azok számára, akik azt igénylik, a terápiás ülésekről a páciens beleegyezésével készített videó-, vagy hangfelvételeket bemutatva. A magyar nyelvű szupervíziós munka szervezése is folyamatban van.
Az MBT-F terapeuta cím megszerzéséhez az alábbiak szükségesek (Practitioner level):
- Az MBT-F -et gyakorló szakembernek rendelkezniük kell egy mentális egészségügyi szakmában szerzett képesítéssel, alapos ismeretekkel a mentális zavarokról, különösen a személyiségzavarokról, és korábbi tapasztalattal kell rendelkezniük egyénekkel, családokkal és/vagy csoportokkal végzett terápiás munkában.
- Az MBT-F gyakornokoknak el kell olvasniuk az MBT és MBT-F kézikönyvet, és részt kell venniük egy 3 napos alapszintű bevezető tanfolyamon
- Négy családot kell kezelni MBT-F-el, mint elsődleges beavatkozással legalább 24 ülésen keresztül szupervízióban az AFC kritériumait követve.
- A kezelt klienseknek (legalább 2 személy vagy 1 csoport) borderline személyiségzavar elsődleges diagnózissal kell rendelkezniük.
- Az esetek szakmai felügyelete az Anna Freud Központ (AFC) által hitelesített MBT-A szupervízor által zajlik.
- Az egyes kezelések egyes üléseit rögzíteni kell (videó). Ha a videó nem kivitelezhető, a szupervízorral egyeztetve hangfelvétel is elfogadható. A gyakornok által kiválasztott minden kezelésből legalább három 8 perces részt kell benyújtani, az MBT-képzési kézikönyvben vázolt MBT-F kompetenciákra hivatkozva.
- Minden eset befejezésekor írásos összefoglalót kell készíteni.
- A képzés utáni szupervízió szervezése a jelölt feladata és költsége.
A képzés oktatói
Prof. Holly Dwyer Hall – gyermek és serdülőkori pszichoanalitikus pszichoterapeuta és képzett mentalizációs alapú terápiás szakember, szakszupervízor és tréner, gyerekekkel, serdülőkkel és családokkal
Pap Erika – klinikai szakpszichológus, szimbólumterapeuta, MBT-A terapeuta, képzésben lévő MBT-F terapeuta
Kárpáti Tamás – klinikai szakpszichológus, képzésben lévő pszichoterapeuta, MBT terapeuta
Díj és fizetés
A 3 napos képzés díja: 425.000 Ft
Lehetőség van a díj részletfizetésére, ebben az esetben, az első összeg 100.000 Ft. befizetési határideje 2026. december 1. a fennmaradó 290.000 Ft. határideje 2026. december 30.
Fizetési adatok: A fizetés részben a londoni AFC és a Pro Juventa Alapítvány között oszlik meg, aminek részleteit a jelentkezési űrlap kitöltése után küldjük meg.
A képzést szeretnénk minél tágabb körben elérhetővé tenni, elsősorban a klinikumban dolgozó szakmai munkacsoportok számára, ezért folyamatosan támogatókat keresünk.
A képzés akkreditációja folyamatban van.
A képzés nyelve: Angol, magyar fordítással.
A szakmai anyagok fordítását a Pro Juventa alapítvány pro bono nyújtja a jelentkezők számára.
A képzés helyszíne: MURMO Szakpszichológiai és Művészetterápiás Központ, Budapest, Győri út 2/c.
Részletes program
Személyes nap – Alapelmélet és az MBT-F modell
09:30 – 16:30
Az első nap az MBT-F-et megalapozó alapelméletet és kulcsfogalmakat mutatja be. A résztvevők megértik a mentalizáció fogalmát, megtanulják felmérni a mentalizációt a családon belül, és megismerkednek a 8–10 üléses MBT-F modell felépítésével és keretrendszerével. A nap a mentalizáló attitűd (mentalizing stance) bemutatásával zárul, amely valamennyi mentalizáció-alapú terápia központi terápiás intervenciója.
Oktatási módszerek: didaktikus előadás, szerepjáték, kiscsoportos gyakorlatok és videópéldák.
Témák:
- A mentalizáció alapfogalmai
- A mentalizáció felmérése
- Az MBT-F modell bemutatása
- A mentalizáló attitűd
Személyes nap – Az MBT-F alkalmazása a klinikai gyakorlatban
09:30 – 16:30
Az első napi tanultakra építve a résztvevők a klinikai gyakorlatban alkalmazzák az MBT-F modellt. A hangsúly a közös terápiás fókusz kialakításán, a mentalizációs nehézségek és a bemutatott problémák összekapcsolásán, valamint az MBT-F alapintervencióinak használatán van, a családon belüli mentalizáció előmozdítása érdekében.
Oktatási módszerek: klinikai megbeszélés, szerepjáték, élménypedagógiai gyakorlatok és videóanyag.
Témák:
- Az MBT-F fő összetevői
- A mentalizáció összekapcsolása a bemutatott nehézségekkel
- Pszichoedukáció
- A mentalizáció előmozdítása a mentalizáló attitűdön keresztül
- A nem-mentalizáló mintázatok felismerése és megszakítása
- A terapeuta önmagának eszközként való használata (use of self)
- A mentalizációs hurok (mentalizing loop)
Személyes nap – Munka a családi mintázatokkal és a modellhűség fenntartása
09:30 – 16:30
A záró nap a családon belül visszatérő, nem-mentalizáló mintázatok felismerésében és kezelésében erősíti a résztvevők magabiztosságát. Gyakorlati feladatok és videópéldák segítségével a résztvevők megtanulják, hogyan használják a mentalizációs hurkot a nem-mentalizáció ördögi köreinek megszakítására, valamint megismernek olyan játékokat és tevékenységeket, amelyek a gyermekek mentalizációs építőköveit erősítik. A nap a szupervízió hatékony használatával és az MBT-F modellhez való hűség fenntartásával kapcsolatos útmutatással zárul.
Oktatási módszerek: élményalapú tanulás, szerepjáték, videóelemzés és kiscsoportos megbeszélés.
Témák:
- Munka a mentalizációs hurokkal
- A nem-mentalizáló körök felismerése és megszakítása
- Játékok és tevékenységek a mentalizáció előmozdítására
- A feszültségszabályozás, az affektusszabályozás és az explicit mentalizáció támogatása
- A modellen belül maradás (staying on model)
- A szupervízió hatékony használata
Jelentkezés: jelentkezési űrlap
AI a pszichológusi gyakorlatban
Időpont: 2026. október 21. (szerda) 15.00–19.30
Forma: Személyes jelenlét
Időtartam: 3,5 óra
Részvételi díj: 59.900 Ft
Létszám: Max. 20 fő
Tanúsítvány: Tanúsítvánnyal
Előadó: Seres Szilárd – etikus hacker, IT-biztonsági szakértő
Érdeklődni itt lehet: kepzes@murmo.hu
Jelentkezés: jelentkezési űrlap
A képzés célja
AI a pszichológusi gyakorlatban személyes képzésünk célja, hogy a résztvevők rendszerezett fogalmi alapokat és azonnal használható gyakorlati készségeket szerezzenek a mesterséges intelligencia tudatos, biztonságos alkalmazásához. A három és fél órás, gyakorlatorientált program az MI és a pszichológia közös történetétől indul, és a mai nyelvi modellek magabiztos, adatvédelmi szempontból is felelős használatáig vezet. A kis létszám (max. 20 fő) teret ad a kérdezésnek és a kipróbálásnak.
Tudtad, hogy az első „beszélgető” program, az ELIZA, már 1966-ban egy pszichoterapeutát utánzott? Az MI és a pszichológia története a kezdetektől összefonódik, röviden erre a szálra fűzzük fel a képzést.
Tematika (210 perc)
1. blokk – Az AI és a pszichológia közös története Az ELIZA-tól a mai nagy nyelvi modellekig: mit tanultunk a korai „terápiás” programokból, és miért releváns ez ma. A technológiai fejlődés és a pszichológiai gondolkodás találkozási pontjai.
2. blokk – Fogalmi alapok rendszerezetten Hogyan működik egy nagy nyelvi modell? A prompt, a token és a hallucináció fogalma közérthetően – és ami a lényeg: miért számít mindez a rendelői gyakorlatban. Mikor megbízható egy MI-válasz, és mikor nem.
Szünet
3. blokk – Az EU AI Act és a biztonságos MI-használat Az AI Act lényegi összefoglalója pszichológusi nézőpontból, majd a biztonságos használat gyakorlati beállításai: adatvédelem, titoktartás, a kliensadatok kezelése, eszköz- és fiókbeállítások.
4. blokk – Promptolási alapkészségek – gyakorlatban Azonnal beépíthető promptolási technikák a mindennapi munkához: hogyan fogalmazzunk pontos kéréseket, hogyan ellenőrizzük az eredményt, és hogyan kerüljük el a leggyakoribb hibákat. Közös kipróbálás, saját példákkal.
5. blokk – Zárás, kérdések, tanúsítvány
Kedvezmények
Csomagkedvezmény – 30%: mindkét képzésre jelentkezve 99.800 Ft helyett 69.860 Ft.
Csoportos kedvezmény – 20%: ha egy intézményből, rendelőből vagy szakmai közösségből legalább 5 fővel, csoportosan jelentkeztek ugyanarra a képzésre, mindenki 20% kedvezményt kap.
A kedvezmények nem összevonhatók.
Jelentkezés: jelentkezési űrlap
AI Literacy pszichológusoknak
Forma: Online képzés
Előadó: Seres Szilárd – etikus hacker, IT-biztonsági szakértő
Érdeklődni itt lehet: kepzes@murmo.hu
Jelentkezés: jelentkezési űrlap
A képzés célja
A képzés célja, hogy a résztvevők magabiztos és jogszerű alapokat szerezzenek a mesterséges intelligencia mindennapi, pszichológusi használatához. A másfél órás, gyakorlati fókuszú program érthetően – jogi szakzsargon nélkül – mutatja be az EU AI Act pszichológusi gyakorlatot érintő elvárásait, és azt, hogyan illeszthető az MI-eszközök használata a titoktartás és az adatvédelem kereteibe. A képzés elvégzéséről a résztvevők tanúsítványt kapnak, amely igazolja az AI Literacy (AI-jártassági) követelményeknek megfelelő részvételt.
Tematika (90 perc)
1. blokk (0:00–0:20) – Miért érint ez minket? Az AI-jártasság mint elvárás Az EU AI Act által bevezetett AI Literacy követelmény lényege: kikre, milyen helyzetekben vonatkozik a pszichológiai ellátásban. Mit jelent a „megfelelő szintű AI-ismeret” egy rendelő vagy intézmény működésében.
2. blokk (0:20–0:50) – Az AI Act pszichológus szemmel Az MI-rendszerek kockázati kategóriái és a pszichológusi munkát ténylegesen érintő pontok. Mit szabad, mit nem, és hol húzódnak a felelősségi határok, amikor MI-eszközt vonunk be a tájékozódásba, a dokumentációba vagy a döntés-előkészítésbe.
3. blokk (0:50–1:20) – Biztonságos, titoktartást védő használat a gyakorlatban A leggyakoribb csapdák: azonosítható klinikai adatok bevitele, a beszélgetések tárolása és tanításra való felhasználása, a fiók- és eszközbeállítások. Konkrét, azonnal alkalmazható lépések, amelyekkel a kliensek adatai és a szakmai titoktartás védve maradnak (GDPR-összefüggésekkel).
4. blokk (1:20–1:30) – Kérdések, tanúsítvány Nyitott kérdések, gyakorlati javaslatok, a részvételi tanúsítvány.
Jelentkezés: jelentkezési űrlap